Üdv Ismét! :)

Az apró karácsonyi szünet után folytatom a bejegyzéseket a csakrákon keresztül sorban, hogy mind jobban megismerjük önmagunkat és működésünk miértjeit. Ma a szakrális csakrával fogunk ismerkedni, a szakirodalmak itt is kisebb eltéréseket mutatnak ennek a csakrának az elhelyezkedésében, de a legegyszerűbb meghatározás segít talán a legtöbbet mindenkinek, a köldökünk alatt két-ötujjnyival a nemi szervek tájékára helyezhető. Ez a csakránk a víz eleméhez köthető, élettanilag itt történik a nedvek elengedése. Fizikálisan ide tartoznak a nemi szervek, prosztata, húgyhólyag, húgyvezeték, vesék, vékonybél és a folyadékok: vér, nyirok, emésztőnedvek, nőknél a menstruációs váladék, férfiaknál a sperma megfelelő termelődéséért felelős ez a csakránk. Ez a csakránk felelős továbbá a fajfenntartás ösztönéért is, illetve nagyban befolyásolja teremtő erőnket, kreativitásunkat, bár ezen a helyen még mindig az ösztön áll a főszerepben. Azt hiszem ez után már meg sem kell lepődni, hogy ez a csakra  felelős a szexuális vágyainkért is, más örömigényekért, melyek vágy formájában jelentkeznek, illetve ennek a csakrának a harmonizálásával érjük el azt is, hogy sikeres legyen a párkapcsolatunk illetve más emberi kapcsolataink. Azért is fontos, hogy harmonikus működést tudjunk biztosítani a szakrális csakránk számára, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a lehetőségek és a vágyak között. 

Nos nézzük meg hogyan is tudjuk a vágyott harmóniát megteremteni. Szvádiszthána csakrának is van egy mantrája: VAM, ezt a hangot rezgetve máris el tudjuk indítani a pozitív változásokat, az egyensúly irányába való billenést. Magamból kiindulva én azt javaslom, hogy határozd el magad és gyakorold egy hónapon át minden nap a mantra rezgetését hosszan, az ismétlés számot mindenki magának határozza meg, bár ha most barátkozol még csak a mantrával kezd a 11szeri recitálással*.  Nagyon szeretem ezt a mantrát is, ha funkcionalitását nézzük bármilyen női szervi problémánál ajánlott a rendszeres használata, vagy ha az ember lánya a párjára szeretne hangolódni abban is sokat tud segíteni. Személy szerint én a folyamatos gyakorlás alatt azt tapasztaltam, hogy nyugodtabb vagyok, ritkábban ragad magával a düh, harag vagy a félelem érzete (ezek az alacsonyabb rendű érzelmek szintén itt bújnak meg). Illetve, ami még meghatározó, és ezt azóta is tapasztalom, hogy amikor a mantrát recitálom aznap valahogy könnyebben szót értek a környezetemmel. Szóval röviden és tömören, ha használod a mantrát nem csak magad, de mások életét is megkönnyíted. :) 

De viccet félre téve, komolyan el kell gondolkodnunk, hogy az emberi kapcsolataink alakulásában minden esetben - kivétel nélkül - mi is legalább annyira felelősek vagyunk, mint a másik fél. Ha ezt a tézist elfogadjuk, akkor már az sem áll távol tőlünk, hogy ha javítani akarunk kapcsolatainkon, akkor elsősorban önmagunk állapotán kell javítanunk. A második csakrából megkapjuk az erőt a másokkal szembeni tisztelethez és megbecsüléshez, mely szintén a kapcsolataink javulásához vezet. Ez a csakra a teremtő férfi energia és a befogadó, biztonságot adó női energia találkozási helye. Itt lakik a kreativitásunk illetve a pénzhez fűződő viszonyunk, amelyek kihatással vannak a mindennapi életünkre. A mantra mellett az ászanák gyakorlásával érhetjük el a harmóniát ezen a területen mind fizikális mind lelki síkon. 

Kedvenc ászanáim melyek segítenek a szakrális csakra egyensúlyának megtartásában vagy helyreállításában:

Páda-hasztászana - Kezek a lábhoz, nekem ez a pozíció amellett, hogy igen erőteljes a lazaság érzését is biztosítja. Tádászanából indulunk, majd a karokat magasba emelve egyenes háttal hajolunk előre úgy, hogy a karokkal végig nyújtózunk. Ha nagyon feszül a láb akkor hajlíthatjuk, de arra mindig figyeljünk, hogy a hasfal és a hát nyújtva maradjon. Olyan mélyre kell hajolnunk amennyire csak lehetséges - de a nem ártás elvét tartsuk mindig szem előtt. Majd a tenyerünket helyezzük a talpunk alá, így érve el a pozíció teljességét. A légzésünkre figyelve a feszülő izmokat el tudjuk lazítani. Nekem ez az ászana a teljességet is jelképezi, a harmóniát a körkörös áramlást. 

Bhudzsangászana - Kobraállás, ez a pozíció energetizálja a méhet, a petefészket, enyhíti a menstruációs és nőgyógyászati rendellenességeket. Mindemellett pedig egy gyönyörű pozíció, ami segít a helyünkre kerülni, már a mozdulat is kiemelkedéssel jár együtt ami az önbecsülésünkre igen jótékony hatással van megfigyelésem szerint. Az ászanát hason fekvésből indítjuk, úgy hogy a homlok a talajon van, kéz ujjai a vállcsúcs alatt helyezkednek el, miközben a karokat hajlítjuk. a lábak nyújtva a talajon egymás mellett zárva, amire fontos, hogy figyeljünk, hogy a medence billenése itt is meg kell, hogy legyen. Belégzéssel indítom a mozdulatot, a tenyereket a talajba nyomva megemelem a fejet majd a mellkast úgy, hogy a szeméremcsont és a lábak a földön maradnak. Megfigyelem az áramlást, ahogy kihatással van a kettes csakrára majd nagyon finoman engedem vissza magam hason fekvésbe. 

Sasánkászana - Holdpóz, igazi pihentető pozíció. A pozíció kiindulása térdelőülésből történik, majd belégzéssel megemeljük a mellkast, hasfalat megnyújtjuk és hosszan előredőlünk a kilégzés alatt. Ezt az ászanát szeretem hosszan kitartani, légzésközben bele lehet még jobban nyújtózni a pozícióba és ez az érzés számomra nagyon pihentető. A medence területének nyomásával illetve a hasfal folyamatos nyújtásával aktivizáljuk a szakrális csakra területét, így szerintem különösen jó ez a pozíció bármilyen nőgyógyászati probléma kezelésére. 

Azt hiszem most már csak arra várnak a gyakorlatok, hogy kipróbáljátok őket!

Szépséges hét kezdős napot Nektek!

Csino

 *recitálás jelentése: folyamatos ismétléssel emelkedett hangú szövegmondás, átmenet az ének és az emelkedett szöveg között.

Ennek a blogbejegyzésnek a héten már többedszer álltam neki, kicsit elakadtam... a legelső blogomba beleírtam, hogy nem szeretném sablonosan írni, vagy pedig fogalomtárként működni. Egy egyedi nézőpontból, a sajátomból szeretném átadni mindazt amiről írok. Az őrlődésem abból fakadt, hogy a csakrákkal kapcsolatban kell egy általános ismeret, viszont el akartam kerülni az általános ismertetést... itt akadtam meg... Szóval most mindenkitől előre is elnézést kérek, hogy nem követem a szakirodalmi leírásokat, de inkább azt fogom összeszedni, ami tapasztalatom van az adott csakrával, jelen esetben ez a Gyökércsakra, illetve amilyen tapasztalásaim vannak azt fogom most megosztani Veletek. 

Először is, tudni kell, hogy a gyökércsakra a földhöz legközelebb elhelyezkedő csakránk, ezért ez az elem a meghatározója is ennek a csakrának. Ez a csakránk felelős a stabilitásunkért, biztonságérzetünkért, ez az energiaközpontja a szeretetreméltóságnak, jókedvnek, bőségnek, élvezeteknek, és a termékenységnek is. Fizikálisan ide tartoznak a csontok, fogak, a gerincünk, talp, láb, köröm, a vastagbél, és az orr. E mellett amit még fontos megemlíteni, minden fő csakránknak van egy mantrája*, a Múládhára mantrája a hosszan ejtett LAM. Próbáld csak ki ahogyan ezt meditációs ülésben** mantrázod, a hatása szenzációs, ha rendszeresen gyakoroljuk, meg lehet érezni az áramlást. Amikor először gyakoroltam ezzel a mantrával akkor egy hónapon keresztül minden nap külön időt szenteltem ennek a mantrának, ez nem jelentett túl nagy ismétlés számot, mindössze tizenegyszer mondtam el hosszan ejtve, viszont ez alatt az idő alatt megtapasztaltam ahogyan az energia áramlik bennem. Ennek a csakrának is kétirányú forgása van, amely lefelé és felfelé áramlik, nálam ez az áramlás az alhasban vált igazán érezhetővé. Egy olyan érzésként tudnám leírni ezt az áramlást, mint egy nagyon finom energia töltés, ami stabilitással és biztonságérzettel tölt el, ez az a fajta érzés ami úgy jelenik meg bennem, hogy "na igen most aztán minden kerek és enyém a világ". Ennek az érzésnek az egyik magyarázata lehet, hogy ebben a csakrában található a félelem is, amely kibillenéseinkből fakad, amint helyre billentjük ezen a területen az energiaáramlást megfigyelhetjük, hogy a félelem is szűnni fog bennünk. 

Akkor most nézzünk pár olyan ászanát amely segít az energiáink harmonizálásában ezen a területen.

Tádászana - Hegypóz, ez a pozíció az abszolút stabilitást jelenti számomra, ha megfelelően állok bele, szinte bármeddig bírom. A leglényegesebb, hogy a talpunk négy helyen egyformán legyen terhelve, úgy mint sarok csont, külső talpél, kis lábujj alatti párnácska, és a nagylábujj alatti párna; ezután megfeszítjük a combizmot, így a stabilitásba az erő is beköltözik, majd bebillentjük a medencét, ezáltal a köldök befelé és felfelé húzódik, megfeszül a hasfal és támaszt nyújt, a testünk minden porcikája segíti a stabil állást, kezeink a test mellett erőteljesen a föld irányába nyújtóznak, és kész is vagyunk. Csak állunk benne és megteremtődik a hit önmagunkban saját magunk felé, legalább is bennem ez szokott lezajlani miközben ezt az ászanát végzem. Nyilván az is fontos, hogy ne csak úgy odaálljak és figyelmem közben össze vissza kószáljon, mert úgy nem hiszem hogy hatékony lenne bármelyik gyakorlat is. Én ilyenkor magamra figyelek, az izmaimra ahogy "kézben tartják" a helyzetet... :)

Vriksászana - Faállás, itt a két oldal harmonizálása nálam mindig a cél, hogy a jobb és bal lábbal is egyenlő mértékben álljak a talajon. Részemről ebben a pózban igen fontosnak tartom a mögöttes hátteret a jobb és a bal oldal szempontjából. A jobb oldalunk a külvilággal való kapcsolatunkat mutatja, ezt tartják a férfi oldalnak is, a bal oldalunk a belső világunkkal való kapcsolatunkat mutatja, illetve a női oldalt mutatja. Ennek tükrében egyensúlyt tudunk kialakítani a két oldalunk között mind fizikai, mind pedig lelki szinten. Itt azt hiszem fontos megemlítenem, hogy nem az a cél, hogy a női és a férfi oldal egyenlő szinten domináljon, hisz nem véletlen, hogy egyikünk női másikunk férfi testbe érkezett a világra, szerintem a cél inkább az hogy a bennünk lévő energiák a számunkra megfelelő viszonyba kerüljenek egymással, ez esetemben azt jelenti, hogy képes legyek egy erős, önbizalommal teli, szenvedélyes nő lenni. Ha megfigyelitek ebben benne van a férfi energia, ez az erő és a női, ami a szenvedély. Na, de nézzük a gyakorlatot, az alapunk a Tádászanából indul ( ez majdnem minden állva végzendő pozícióra igaz). A mozdulatot lassan alakítom át, a bal lábamra helyezem a testsúlyt, majd a jobb lábam megemelem és oldalra fordítom és a jobb talpam ráhelyezem a bal combomra, itt az a cél, hogy a jobb sarkam egész közel kerüljön a gáthoz, de ha valaki még csak most kezdi a gyakorlást vannak egyszerűsített lehetőségek is, például, ha a bal vádlin nyugtatjuk a jobb talpunkat. A lényege a pozíciónak, hogy a jobb talpunk erőteljes nyomást gyakorol a bal combunkra ez által stabil támaszként szolgál. Ezután a kezeinket imapózba a szívünk magasságába emeljük, majd innen szép lassan magasba emeljük a kezeinket. Ezt minden alkalommal mind a két irányba szeretem végezni, különben féloldalasnak érzem magam. Viszont ez az a pozíció ami mindamellett, hogy stabilitást nyújt, hihetetlen mód nyugalommal is tud átitatni. Nekem mindig az ugrik be a gyakorlat során, hogy a Föld és Ég közötti kapcsolattartóvá válók... igen tudom, nagyon magasztos gondolat blablabla..., de komolyan, ha belegondolsz, hogy Te vagy  a fa, aki gyökereivel a földben áll stabilan, és az égig felér, ha úgy akarja, akkor ez azért eléggé komoly értelmet nyerhet bárki számára... valami olyasmi villant be amint leírtam ezt az előző mondatot, hogy MINDEN RAJTAM MÚLIK.... azért ez jól hangzik. :)

Upavista-kónászana - Ülő szögpóz, nálam ez az egyik pihenő póz, mert teljesen bele tudok lazulni, mind a mellett, hogy rengeteg erőt igényel. Az alaphelyzet akkora terpesz ülés, melyben még kényelmes ülnünk, a lábaink izmai végig aktívak, amennyire csak tudjuk simítsuk a lábunkat a talajra. Az ülőgumóinkon ülünk. Majd az azonos oldalon lévő kezünk ujjaival megfogjuk a nagylábujjunkat és egyenes háttal elkezdünk dőlni előre, majd a könyököt behajlítva segítjük az egyenes hát megtartását, itt már a lábujjat elengedjük persze. A lényeg, hogy nem arra kell koncentrálnunk, hogy a homlok a talajra simuljon, mert a pozíció lényege, hogy a hát és a láb is egyenes maradjon. Ez a póz, ha sokat gyakoroljuk, a földdel, talajjal való kapcsolatunkat mélyíti. 

Nos, a lehetőség nyitott próbáld ki, de tartsd minden gyakorlásnál szem előtt a nem ártás elvét. Csak akkor végezd a gyakorlatot, ha az nem okoz fájdalmat. Ha valamelyik gyakorlat nehézséget okoz, vagy nem vagy biztos az alkalmazásában, akkor inkább kérj segítséget.

*mantra jelentése: meditációval kapcsolatos vallásos terminus, a hinduizmus és a buddhizmus gyakorlatából; hang, szótag, szó vagy rövidebb mondat, illetve szavak sorozatának ismételgetése. Szanszkrit eredetű szó.

**meditációs ülés: leglényegesebb része, hogy a gerinc egyenes, fejünk teteje/koronacsakránk az ég irányában helyezkedik el, végezhetjük földön, de ha indokolt széken ülve is.

Nézzünk egy kis elméletet, csak, hogy a fogalmakkal is tisztában legyél Te, aki időnként itt időzöl velem. A csakra fogalmát fogom most picit körbe járni, mert ez a kifejezés időről időre fel fog bukkanni az írásaimban.

A csakra egy szanszkrit kifejezés a testünkben elhelyezkedő pszichikai energia központi magjára, energiaközpontunkra. A szó szanszkrit eredetű, jelentése a kerék szóból származik. A csakrákról tudjuk, hogy körkörösen forognak vagy az óramutató járásával megegyezően vagy ellentétesen mozognak, és ezáltal magukba szívják az energiát, amik feltöltenek minket lelki és fizikai szinten is. Ettől érezzük magunkat könnyűnek, egészségesnek és boldognak, és ez természetesen a fizikai szinten is az egészséges, harmónikus állapotot eredményezi. Azonban ezek a csakrák alul működésre és túlműködésre is képesek, amik felborítják az egyensúlyt az eneregia-testünkben. Ha a csakránk alulműködik, feladatát részlegesen vagy egyáltalán nem látja el, túlműködés esetén pedig túl sok energiát fektetünk az adott területhez tartozó témához, egyoldalúan azon a szinten éljük meg az életet, így ez a harmónia felborulását eredményezi. Ha a csakránk túl zárt, kevés energia áramlik rajta be, és kifelé is kevésbé tudunk megnyilvánulni a csakrához kapcsolódó területeken, gondoljunk csak arra amikor nem engedünk közel magunkhoz másokat, olyankor mi sem vagyunk képesek nyitni mások felé. Ha a csakránk túl nyitott, túlságosan befogadóak lehetünk a külvilág energiáira, befolyásolhatóvá és túlérzékennyé válunk. Na, de ezt nézzük meg egy kicsit egyszerűsített formában is. Az energiavesztés illetve a kelleténél több energia a harmonikus élet felborulásához vezet fizikai és lelki szineten is. Ennek különböző lelki és fizikai tünetek lehetnek az eredményei, ki ne érezte volna már magát feszültnek, vagy negatívnak? Ezeket ilyenkor fizikálisan is meg szoktuk érezni, fáradtság, negatív hangulat és, amennyiben hosszabb ideig tart ez az állapot betegség is felütheti fejét a fizikai testünkben. Na most, ezen elmélkedésem alapján nincs is más dolgunk, mint hogy "tisztán" tartsuk a csakráinkat... de hol is találjuk őket? 

Egy több ezer éves hindu bölcselet alapján az ember sokkal több, mint hús és vér, rendelkezik más szemmel nem látható, kézzel nem tapintható szervekkel is, amely szinte fontosabb a fizikai testnél. Ezek a belső láthatatlan energiaközpontok a csakrák, amelyek a gerincoszlop mentén helyezkednek el, a gerinc tövétől a fejtetőig. Az ősi hindu iratok alapján hét fő csakra létezik, melyet az életerő (prána) csatorna, a nádi(asztrális energiapálya)  kapcsol össze. A csakráinkon átáramló életerő szabályozza a test összes életfunkcióját.

Akkor most nézzük a csakrák elhelyezkedését:

Múládhára Csakra  - gyökértámasz, vagy másképp gyökércsakra, a gerinc tövénél található.A gyökércsakra fizikai helye a farokcsont alatt, a végbélnyílás és nemiszervek között, a gáton található. A női testben a méhszájnál lévő tér. Szimbóluma a négyszirmú vörös lótusz.

Szvádisthána Csakra - saját hely, a teremtőerő központja, szakráliscsakra. Az alhasban található, a nemi szervek területén; nőknél a petefészkek és a méh közelében; férfiaknál az ivarmirigyek, prosztata, here tájékán helyezkedik el. Szimbóluma a hatszirmú lótusz. 

Manipura Csakra - napfonat csakra, ékkőváros, erőközpont. A köldök magasságában helyezkedik el. Szimbóluma a tízszirmú sárga lótusz, belsejében az egyik hegyére állított háromszöggel.

Anáhata Csakra - szív csakra. A szív tájékán helyezkedik el. Jelképe a tizenkét szirmú zöld virág, belsejében két egymást metsző háromszöggel, ez a nő és a férfi egyesülését jelképezi.

Visuddha Csakra - torokcsakra. Helye a toroknál található. Szimbóluma a tizenhat szirmú kék vagy türkiz lótusz, belsejében ezüst félhold fehér körben.

Ádnya Csakra - harmadikszem. A szemöldökök közötti területen helyezkedik el. Itt két kisebb csakra is található, a szóma és a manasz. Szimbóluma lila, indigókék vagy kék színű kétszirmú lótusz.

Lótuszcsakra - koronacsakra. A fej fölött található. Szimbóluma az ezerszirmú lótusz.

Nos, mára már csak egy kérdés maradt... hogyan tartsuk harmóniában Csakráinkat?

Folytatás következik.... :)

Csino

Gondolom mindannyiunknak van egy megszokott reggeli menete, ami talán fel sem tűnik a mindennapok forgatagában. Van akinél ilyen a reggeli tussolás, vagy az életmentő kávé, vagy épp az ébresztőóra lenyomása után a másik oldalára fordulás. Nálam az utóbbi pár hónapban egy új szokás alakult ki, amiről már semmi pénzért nem mondanék le. Azt tudni kell, hogy a jóga nem csak egy mozgás fajta, hanem sokkal több ennél, a jóga a fizikai, a mentális és a spirituális testünket képes olyan összhangba egyesíteni rendszeres fegyelmezett gyakorlással, mely más szintekre juttat el minket... A fegyelmezettséggel küzdök is eleget... :) De most kanyarodjunk vissza az új szokásomhoz, a reggeli rituálém egy szuper jóga táborban eltöltött időszaknak köszönhetően kissé kibővült. Nálam az első út mindig a zuhany volt reggelente - azt hiszem ennek némi köze van a víz-imádatomhoz is - , most azonban a zuhany után következik egy mantra, minden reggel ugyanaz a négy sor. Van, hogy már ezzel ébredek... ez a mantra nem más, mint Gájatrí mantrája.

Gyönyörű, gördülékeny mantra, és hihetetlen melegséggel tudja átölelni az embert, olyan mint egy indokolatlanul puha takaró, ahogy a férjem fogalmazná... Körbeölel és biztonságot ad. Tehát miután megtisztítottam a testem következik a lelkem, megkeresem a lakás legnyugodtabb pontját lecsüccsenek a földre kényelmes törökülésben, és elkezdem énekelni a mantrát, 27-szer ismétlem. Az ismétlés közben pedig átjár a nyugalom, a biztonság érzése, és hihetetlen női erők mozdulnak meg bennem, ilyenkor szépnek, egészségesnek és önbizalommal telinek érzem magam. Vizuálisan ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor az Anya átöleli gyermekét, ott akkor mind tudjuk szerintem, hogy a legjobb helyen vagyunk és semmi bántódásunk nem eshet. Ha lehetőségetek van rá, próbáljátok ki, én ehhez most leírom a mantrát, és pár gondolatom. Nem azt mondom, hogy ha ezt ismétlem "kolbászból lesz a kerítés, és minden kívánságom teljesül", csak azt, hogy én jobban leszek tőle, boldogsággal és harmóniával tölt el. Az pedig ugyebár tény, hogy ha mosollyal indul a nap, túl nagy gond nem lehet, és úgy gondolom ezt megérdemlem minden reggel... Te mit gondolsz, megérdemled..? (Megsúgom neked: IGEN, MEGÉRDEMLED)

Gájatri Mantra: OM BHÚR BHUVA SZVAHA

                      TAT SZAVITÚR VARÉNJAM

                      BHARGÓ DÉVASZJA DHÍMAHI

                      DHIJÓ JÓNAH PRACSHÓDAJAT

Azért azt nem ússzátok meg, hogy néhány számomra fontos dolgot el ne mondjak erről a hihetetlen rezgéssel bíró mantráról. Számomra az egyik legfigyelemfelkeltőbb dolog, hogy Gájatrínak három neve van, ez a három név - Gájatri, Szávitri és Szaraszvati - , mindenkiben jelen van, Gájatrí az Érzékek, Szávitri az Életerő ura, Szaraszvati az Igazságot jelképezi. Ez a hármas jelképezi a gondolat, a szó és a tett tisztaságát, és e miatt nekem már megéri a recitálást minden nap, hisz segít benne, hogy tisztábbak legyenek a gondolataim, "tisztább" legyen a beszédem, és helyesen (vagy helyesebben) cselekedjek a mindennapokban..., így könnyítve meg a saját magam és környezetem életét. Mert azt azért már megfigyeltem többször is, ha én jóban vagyok magammal, akkor mások is jobban érzik körülöttem magukat. :)

Rengeteg dolgot olvashattok még a neten erről a mantráról és én nem is szeretnék szuperlatívuszokba bocsátkozni, hisz ki ki döntse el, hogy neki mi fekszik a legjobban. De az tuti, hogy a ma reggelem is boldogságos állapotban indult... és valljuk be annyira vagyok önző, hogy kijelentsem végül is ezért csinálom... ;) 

Szép délutánt Mindenkinek,

Csino

 Az első blog bejegyzés ugyanazt a címet viseli, mint az első terápiám, talán azért választottam ezt, mert ehhez az irományhoz is össze kell szedni magam. Nagyon érdekes, amikor abban a szerepben találod magad akivel eddig Te ültél szemben...most én vagyok a terapeuta. Érdekes érzés, igazából azzal, hogy a másik oldalon ülök máris magabiztosabbnak érzem magam. Pedig elhihetitek izgulok, mindenféle jár a fejemben; például tényleg képes vagyok-e rá, át tudom-e adni amit már évek óta tanulok, és rá tudok-e hangolódni megfelelően a velem szemben ülő csodálatos, ám most éppen kétségek közt lévő nőre... és mégis ezek mellett a gondolatok mellett is megérzem valahol mélyen magamban az erőt, hogy menni fog ez! Valahogy amint másokon akarok ténylegesen segíteni, akkor megnő a belső erőm... csak tudnám ez magam irányába miért nem megy ennyire könnyen...vajon más is van ezzel így? 

Alapvetően az első terápia a páciens megismeréséről szólna, illetve arról, hogy feltérképezzem a problémát, viszont most olyan szerencsés helyzet állt elő, hogy ismerem a pácienst, már más kapcsán dolgoztunk együtt, így ezzel most nem kell foglalkozni, mondhatnám akár, hogy a nehezén túl vagyok... Úgy érzem ez az egyik legnehezebb része minden terápiának, vagy kezelésnek. Amikor meg kell találnod a valós probléma forrását, amit a legtöbb ember el akar rejteni még önmaga elől is. Hiába tudjuk, hogy minden testi és lelki tünet orvoslásának kezdése az, hogy szembenézünk a problémával és felismerjük azt. Mégis mindannyian szeretjük ezt a felismerést elhúzni...a hátunk mögé dobni... csak hogy ne legyen szem előtt.

Az órát egy rövid vezetett lazítással kezdjük, amit bevallom őszintén magam miatt érzem leginkább szükségesnek, hogy megnyugodjak, és tényleg ahogy a test ellazítását vezetem végig azt érzem, hogy én magam is belelazulok ebbe a helyzetbe. Kényelmesnek érzem ezt a terepet, olyan otthonosnak. 

Mantraként a mai napra az "Om" mellett döntöttem, ez egy csodálatos mantra, mely szilárd alapot ad, és összeköttetést biztosít a spirituális, a mentális és a fizikai test között, azaz HARMÓNIÁT teremt... minden mester és tanító ezt bizonygatja a kétkedő tanítványoknak. Régóta ismétlem már, viszont amit most tapasztaltam az tényleg szuper volt. Magamban éreztem a harmóniát, miközben azon munkálkodtam, hogy a páciens számára a legjobb és legkönnyebben elsajátítható dolgokat tanítsam meg, melyekkel a saját középpontjához közelebb kerültem azt fedeztem fel, hogy én is egyre közelebb kerülök magamhoz, egyre inkább érzem magamban a kiegyenlítődés érzését. Az ászanák segítettek még inkább elmélyülni nekem is... Azt hiszem, ez a "terapeutáskodás" lényege, hogy a terapeuta meg tudja mutatni azt az utat amire terelni akarja a páciensét a testi lelki gyógyulás érdekében. 

Azt hiszem bátran mondhatom, hogy az első terápia rám legalább akkora hatással volt, mint a lelkes nőtársamra aki lelkesedésével és bizalmával irányomba, megadta a kezdő lökést, ahhoz, hogy terapeutaként tekintsek magamra. Az óra végén így már ketten álltunk egy olyan út elején, ami a saját magunkba vetett hit megerősítéséről szól, és bátran mondhatom, mi megtettük az első lépéseket... Elindultunk, és folytatjuk... :)

Csino